írt gregor, hogy kellene neki a Silvia, meg is egyeztünk, hogy este hatra eljön hozzám és felveszi. én ma egész nap dolgozni voltam, bent az otthonban, ki kellett találnom tehát valami trükköt, hogy hat órára haza tudjak menni. ma estére be volt tervezve a fiúkkal a lángossütés, a lángosba pedig élesztő kell, tehát megvolt a trükk, haza kell mennem élesztőért, mert élesztőt venni egy bevásárlóközpontban egy férfinek lehetetlen, egyszerűen nem találja meg, hiába büdös. gregor pontban hatkor csengetett nálunk, és amikor a feleségemmel magyarul váltottunk néhány mondatot, meglepetésünkre, nem éppen kellemes meglepetésképpen, ő jelezte, hogy mindent ért és különben is, beszélhetünk akkor magyarul.
először is, magyarul nem tudom olyan jó elmagyarázni egy kávéfőző gép működését. de inkább az érintett kellemetlenül, hogy ettől már ő, a vevő, valahogy közelebb került hozzám, egy kicsit mintha családtagnak adnám el a gépet, és azért olyan nagyon nem voltam biztos, hogy a Silvia hibátlan. de végül túl lettünk a dolgon, gregor nem kereste a kákán a csomót és a Silvián a hibát. láttam rajta, hogy hosszú út áll előtte, amíg egy finom olajos nedűt tud kicsalogatni a Silviából, és ezért nem én leszek a felelős, hanem az a tényállás, hogy még keveset gyakorolt avagy még kevésszer főzött rossz kávét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése